Nehéz feladat, ha nem csupán nyáron, hanem egész évben szeretnénk gyönyörködni kertünk szépségében. Pedig a filigrán, olykor illatos virágok a csupasz ágakon, fényes örökzöldek a téli megvilágításban remekül mutatnak télen is. Okos tervezéssel egész évben a legtöbbet ki tudjuk hozni kertünkből.
Látványos növények
A téli virágzású őszi varázsmogyoró (Hamamelis virginiana) jól tűri az árnyékot, és csodás látványt nyújt sötét háttér előtt. Illatos virágai többnyire sárgák, de vannak pirosas vagy narancssárga változatok is. Hasonlóképpen illatos virágú a lombhullató kikeleti bangita (Viburntum x bodnantense), amely egész télen folyamatosan ontja rózsaszín virágait. Az örökzöld téli bangita (Viburnum tinus) rózsaszínes-fehéres fürtös virágai nálunk kora tavasszal nyílnak. Virágjával a napfényt idézi a jünnani mahónia (Mahonia lomariifolia) és a nagyvirágú M x media ‘Charity’ néven ismert hibridje, melynek kissé szúrós, itt-ott pirosas örökzöld lombja ugyancsak megragadja a tekintetet.
Ne feledkezzünk meg az ősszel is díszítő díszfüvekről. Ilyenek az ősszel szalmasárgára színeződő tollborzfű (Pennisetum alopecuroides), az aranysárga kékperje (Molinia) vagy a piros vesszős köles (Panicum virgatum), alangfű (Imperata cylindrica). A fűfélék nyári bimbóiból csak ősszel fejlődnek ki a virágok. Nemcsak a kertben mutatósak, hanem a vázában is. Áttelelésüket segíthetjük, ha gallyal, fenyőággal takarjuk őket, a magasak szárát pedig kössük össze, hogy a hó súlya alatt ne hajoljanak meg. A pampafű (Cortaderia) növény szépséget megtartja, ha leveleit október végén, november elején összekötjük, különben a közéjük beeső, a megrekedő hó (hólé), vagy jég beindítja a rothadást. Részletesen itt olvashat a díszfüvekről.
Ősszel, és gyakran, különösen enyhe teleken, a téli kertekben is pompázik az árvácska. A leghosszabb tenyészidejű növény, hiszen a szeptemberi kiültetéstől a június vége július elejei elvirágzásáig tartó kilenc hónapig virulhat, enyhe teleken folyamatosan virágzik. A kisebb virágú árvácskák általában jobban bírják a téli fagyos, szeles időt. A nem hibrid, közepes virágú fajták kiválóan alkalmasak parki kiültetésre, illetve ládás értékesítésre. Részleteket itt olvashat az árvácskáról.
“Letéptem ezt a hanga szálat, már tudhatod, az ősz halott.” A nyáron virágzó fajták zöme csak savanyú talajon fejlődik, míg a késő télen nyíló hússzínű erika (Erica carnea) meszes talajon is szépen virít. A téli fajták virágainak színe igen változatos: a világos rózsaszínen át bíborig széles színskálán változik. A levél pedig a vörössel tarkított arany, a világossárga, az ezüst, a bronz és a zöld legkülönfélébb árnyalatait ölti fel. A hangák akkor igazán mutatósak, ha külön ágyásban nevelik őket. Közelükben jól érvényesülnek a törpefenyő, törpe nyírfa, tőzegrozmaring, fajdbogyó. A cserépben télen virágzó fajták a karácsonyi élőnövény díszítés részei. A hangákról itt olvashat bővebben.
Ha kertünket a téli napokon is színessé akarjuk tenni, egy másik lehetőség, hogy díszkáposztát ültetünk. A divatos levéldísz, keresztezéssel előállított
hibridizáció eredménye. Bár ehető, nem ezért szeretjük. Kiültethetjük balkonládába, sziklakertbe. Szegélyként, tömegesen, vegyes konténerben is jól mutat. A díszkáposztákról itt olvashat bővebben.
Falak társaságában viruló növények
A fal védelmet és támaszt nyújt a selymes barkájú lándzsás barkamirtusznak (Garrya elliptica).
A téli jázmin, a jasminum nudiflorum lazán növő zöld szárait télen sárga virágok lepik el. Szárait össze kell kötni, de támaszául szolgálhatnak részére más növények is, mint például a tűztövis (Pyracantha coccinea). A tűztövis örökzöld levélzetével és hosszan megmaradó piros, narancssárga, olykor sárga bogyóival önmagában is szép ilyenkor télen. Ez a kiváló futónövény elviseli az erős metszést, és a házfalhoz közel ültethető. A díszbirsek, így a japán birs (Chaenomeles) szintén rendkívül alkalmasak a falhoz közeli telepítésre. Télen ugyan lehullatják leveleiket, februárban azonban, sőt enyhe tél esetén akár januárban is kivirágozhatnak.
Vannak kúszónövények, amelyeket azért érdemes ültetni, mert színükkel vidámságot lopnak a téli napok szürkeségébe. A legmegbízhatóbbak a nagy ellenálló képességű borostyánok, amelyek télire bogyókat hoznak. Válasszuk közülük a színes levelű fajtákat – némelyikük télire változatos színekbe öltözik. A bolyhos iszalag (Clematis cirrhosa) örökzöld, és kecses halványsárga virágfürtöket bont ki. Déli vagy délnyugati fal elé ültessük.
Mutatós talajtakaró növények
A földön terpeszkedő örökzöld kúszó madárbirs (Cotoneaster dammeri) sűrű hajtásaival, fényeszöld leveleivel pompás zöld szőnyeget alkot. Narancsvörös őszi lombszíne, élénkpiros bogyói üde színfoltjai lehetnek az őszi és a téli kertnek. A kúszó kecskerágó (Euonymus fortunei) ‘Emerald’n Gold’ nevű változatával, vagy a téli virágzású hússzínű hanga (Erica carnea), szintén kiváló téli díszítő. A hangafélék többségével ellentétben a hússzínű hanga elviseli a lúgos talajt. A novembertől májusig virágözönben pompázó növénynek a virágai a fehér és a rózsaszín különböző árnyalataiban pompáznak. Más hangafélék levelei bronzárnyalatúak vagy aranyszínűek, s ily módon további színekkel gazdagítják a téli kertet.
Kora tavaszi hagymások
A kora tavaszi hagymások közül elsőként a hóvirág dugja ki a fejét. Ezt követi februárban a balra látható, sárga színű télike (Eranthis hyemalis), majd az első sáfrányok vaggy krókuszok, köztük az illír krókusz (Crocus tommasinianus). Mint minden krókusz, ez is napsütésben virágzik a legszebben, ezért napsütötte helyet válasszunk számára. A téli virágok felsorolása nem lenne teljes a hunyorfélék említése nélkül. Közülük elsőként a fekete hunyor (Helleborus niger) virágzik, amelyet a böjti hunyor (H. orientalis) követ. Virágai a krémszíntől és a zöldtől a rózsaszínen át egészen a bíborszínű árnyalatig pompáznak. A hunyorfélék az árnyékos, nyirkos, erdei körülményeket szeretik. Száraz helyre nem valók.
Színes, mutatós ágak, törzsek
Levélhullás után feltűnik számos fás növény mutatós törzse és kérge. Ilyenek az ezüstös törzsű nyírfák, a juharok. A pennsylvaniai juhar (Acer pensilvanicum) gyönyörű fehér csíkokkal tarkázott zöld kérge, és a hámló vörösesbarna, fényes kérgű szürke juhar (Acer griseum) talán a legszebbek.
A vörös törzsű somok igen népszerűek és különösen jól mutatnak más somfélék, így a sárgászöld kérgű kúszó som (Cornus stolonifera ‘Flaviramea’) társaságában. A Comus alba ‘Sibirica’, vagyis a piros vesszőjű som ágai télen a legfeltűnőbbek. Élénkpiros vesszejű, piramis alakú fehérfűz a Salix alba britzensis; tojássárga színű vesszejű a S. alba vitellina; aranysárga vesszejű S. alba aurea; élénk vörös vesszejű a S. alba cocciniana; hullámos vesszejű a S. Matsudana tortuosa; bíborvörös vesszejű az alacsony cserje méretű S. purpurea. Érdekes ágazatú cserje a Corylus avellana ‘Contorta’, azaz a csavartágú mogyoró fantasztikus dugóhúzóra emlékeztető ágaikkal télen nyújtják a legérdekesebb látványt. Sárga barkái február-márciusban nyílnak. Lombja ősszel sárgára színeződik. Cikkajánlat: Som
Az örökzöldekből álló struktúra kialakítása
A kiskert meghatározói a növények. Ha egész évben látnivalót szeretnénk biztosítani, akkor vagy örökzöldeket használunk alapnövényekként, és körülöttük cseréljük a virágokat az évszakoknak megfelelően, vagy évente két-három alkalommal valamennyi növényt lecseréljük. A talaj nélküli konténerkert akkor zöld egész évben, ha megfelelő méretű edényt, megfelelő virágföldkeverékkel használunk.
Az örökzöldek közül válasszunk törpenövésű tűlevelűek, kecskerágót, kaméliát vagy babért. Ültessük egyenként vagy csoportosan, az adott növény és az edény méretétől függően. A fennmaradó hely egy részét kitölthetjük kúszó borostyánnal vagy veronikával, amelyek egész évben vonzó látványt nyújtanak. De hagyjunk helyet a szezonális virágzó növényeknek is. Az átmenetileg beültetett növényeket cserepekbe kell elhelyezni, és így süllyesszük be a nagyobb edénybe a többi növény közé, letakarva egy vékony réteg komposzttal, forgáccsal. Így elvirágzás után könnyen eltávolítható lesz. Ha szeretnénk, hogy a “téli” növények megfelelően kifejlődjenek, már ősz közepén el kell távolítanunk a nyáron virágzó példányokat a kompozícióból. Néhány hét is eltelhet, amíg a téli növények magukhoz térnek, és fejlődni kezdenek. Hasznos lehet két edényt “beüzemelni”: az egyikbe a következő évszak növényeit már előre be lehet ültetni, és valamilyen kevésbé látható helyen tartani, ameddig el nem jön az ő idejük – ez azonban természetesen csak akkor kivitelezhető, ha van egy eldugottabb zug, ahol nevelni lehet őket. Ha van helyünk arra, hogy a talajban neveljünk növényeket akkor is vagy cseréljük’ a növényeket, vagy alakítsunk ki állandó kompozíciót.
Függőkosarak, virágládák
Ahogy a Cserepes növények téli védelme című cikkünkben írjuk, ősszel többek közt továbbra is gyönyörködhetünk a kúszó, csüngő tarackoló kékgyökérben (Ceratostigma plumbaginoides), a pompás varjúhájban (Sedum spectabile Brillant), kelet-ázsiai lizinkában (Lysimachia clethroide), kamcsatkai poloskavészben, (Cimicifuga ramosa), a tűzesőben (Heuchera Dale, vagy Palace Purple) cserjés pimpóban (Potentilla fruticosa), és a bőrlevélben (Bergenia). A fagyot nem tűrik.
A függőkosarak hideg teleken problémásak lehetnek. Mindazonáltal védett helyre kitehetünk egy kosarat, amiben kizárólag ellenálló kúszónövények vannak (pl. tarka borostyánok). Ha merészebbek vagyunk kísérletezhetünk árvácskákkal, primulákkal, sárga violával, török szegfűvel, százszorszéppel. Ha a kosarat a szokásos módon ki béleljük, majd a gyökerek nagyobb védelmére buborékfóliát (néhány helyen kilyukasztva) helyezünk a bélésre, mielőtt a kosarat feltöltenénk táptalajjal, akkor van esélyünk, hogy a talaj nem fagy át. Az erős fagyok azonban még a borostyánt sem fogják megkímélni. Ezért ilyenkor vigyük a kosarakat védett helyre. Fűtetlen verandába, üvegházba vagy fóliasátor alá.
Az Őszi virágládáról itt olvashatsz.
Folyamatos kertgondozás
Egész évben kellemes kertet alakíthatunk ki, ha egy belső udvar vagy tetőterasz nagyobb területén díszítő elemeket, szobrokat helyezünk el, sőt a falak és burkolat kombinációjával is esztétikus hatást váltunk ki még akkor is, amikor a növények kevésbé dominálnak. Fontos, hogy az adott évszakban az éppen nem virágzó kertrészt rendben tartsuk. Vágjuk vissza a metszést igénylő növényeket és söpörjük fel, tartsuk tisztán a talajt, már, ahol szükséges. A fák, bokrok tövében ugyanis kimondottan hasznos, ha hagyunk avart, ami idővel lebomlik, és szerves anyagokkal gazdagítja a talajt.
Cikk ajánlat: Télen virágzó bangiták
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás